Cikkek
Nem istenek teremtették, hanem egy dühös dohánykereskedő: a Cardiffi óriás hihetetlen igazsága
Képzelj el egy békés farmot az 1869-es év őszén, ahol a munkások épp egy új kút kiásásán fáradoznak, amikor a lapátjuk hirtelen valami keménybe ütközik. Ahogy tisztítják a földet, egy gigantikus, csaknem három méter hosszú, kőkemény emberi alak körvonalai rajzolódnak ki a sötétben. A lelet úgy fest, mintha egy bibliai óriás maradványa lenne. A hír villámgyorsan szétterjed a környéken, a kíváncsi tömegek pedig özönlenek a helyszínre, és boldogan fizetnek a belépőért, csak hogy saját szemükkel lássák a csodát. Egyetlen apró probléma volt csupán az egészben: az óriás nem volt valódi.
Egy dühös vita szülte a gigantikus csalást
A történet szálai egy George Hull nevű amerikai dohánykereskedőhöz vezetnek vissza. Hull egy vallási vitát követően – ahol valaki az óriások bibliai létezéséről szónokolt – dühösen arra a megállapításra jutott, hogy az emberek szó szerint bármit elhisznek, ha azt elég meggyőzően tálalják. Elhatározta hát, hogy megalkotja a saját óriását.
Bérelt egy szobrászt, aki egy hatalmas gipsztömbből faragott ki egy emberi alakot, majd különféle vegyi anyagokkal elérte, hogy az alkotás öregnek, megviseltnek és évszázadosnak tűnjön. A kész szobrot ezután csendben elásták egy rokon New York állambeli farmján.
A tudósok kételkedtek, de a nép fizetett
1869 októberében aztán a munkások „megtalálták” a figurát, és a hiszékeny tömegek azonnal rohantak a jegyekért. A tulajdonosok vastagon fogó belépődíjat szedtek, az újságok címlapokon hozták a szenzációt, és még a kor híres showmanje, P. T. Barnum is megpróbálta megszerezni a leletet. Amikor ez nem sikerült neki, egyszerűen készíttetett egy saját másolatot, így a nép már választhatott is a két „óriás” között.
Bár a geológusok és a komolyabb tudósok már az első pillanatban rámutattak, hogy a szikra és a gipsz nem is hasonlít a megkövesedett emberi csontokhoz, a nagyközönséget ez cseppet sem érdekelte. Ők hinni akartak a mesében.
A leleplezés és a tanulság
A nagy lufi végül 1870 elején pukkant ki végleg, amikor a készítők megelégelték a hallgatást, és részletesen beszámoltak a gipszszobor elkészítésének és elásásának minden apró részletéről. A Cardiffi óriás így csúfosan lelepleződött, mint a század egyik legpofátlanabb átverése.
A történet azonban nem tűnt el a süllyesztőben: a hamis óriás a mai napig megtekinthető a New York állambeli Cooperstownban, a Farmers’ Museum kiállításán. Nem mint egy ősi civilizáció bizonyítéka, hanem mint a tökéletes példa arra, hogy az emberek olyannyira akarnak hinni a csodákban, hogy a legnyilvánvalóbb csalást is képesek készpénznek venni.
