Cikkek
Senki sem él Ausztrália közepén! Ha megtudod miért, te sem fogsz akarni odaköltözni
Miért olyan furcsán üres Ausztrália? Miért nem fedeztük fel az óceán nagy részét? Tökéletes gömb a bolygónk? És a Föld valaha inkább lila volt, mint zöld? Fogadjunk, hogy ezeket a tényeket nem tudtad a bolygónkról, úgyhogy derítsük ki mindezt!
Ausztrália tényleg hatalmas – hogy könnyebb legyen megérteni a méretét, majdnem akkora, mint egész Európa. Mintegy 26 millió embernek ad otthont, és ezzel Ausztrália a területre vetítve a legkevesebb lakossal rendelkező országok közé tartozik. A világon csak az 55. helyen áll a legnagyobb népességű országok között, miközben a 6. legnagyobb területű ország. Miért van olyan nagy része üresen? Jó tipp lehet, hogy a sok veszélyes állat rejtőzik minden szikla mögött. Nekem legalábbis ez elég ahhoz, hogy elkerüljem Ausztráliát, de van egy konkrét ok, ami ezt megmagyarázza.
Ausztrália szárazsága biztosítja, hogy a lakosság 85%-a a parttól számított 30 mérföldön belül él. És 80%-uk a keleti oldal mentén él, ahol gyakrabban esik az eső. De bár összességében kevés az eső, Ausztráliának csak 20%-a élhetetlen sivatag, és csak 40%-a számít emberi léptékkel nem lakhatónak. A vízfogyasztásuk valójában magasabb, mint az átlagos éves csapadékmennyiségük.
De van egy további, ősi vízforrás elrejtve a föld alatt, amely sokkal nagyobb népességet is képes eltartani. Ez a világ egyik legnagyobb földalatti édesvízkészlete, a Nagy Artéziai-medence. Ez a medence elképesztő 656 000 négyzetmérföldet foglal magában, ami Ausztrália méretének egyötöde. Annyi vizet tartalmaz, hogy a Földet 1,5 láb mély rétegben beborítaná. Vagy, ami még hasznosabb, a következő 1500 évben elegendő vizet tudna biztosítani a szomjas ausztrálok számára.
Ausztráliának csak 6,5%-a rendelkezik mezőgazdasági művelésre alkalmas talajjal, így ez nem tűnik nagy mennyiségnek. De ha elfelejtetted volna, Ausztrália NAGY, és ez a kis százalék körülbelül akkora, mint Franciaország! Ezzel a hatalmas mezőgazdasági művelésre alkalmas területtel Ausztrália bőven elegendő a lakosság ellátására, és a mezőgazdasági termékek további 70%-át a tengerentúlra exportálják. Tehát, ha rengeteg föld, élelmiszer és víz áll rendelkezésre, miért ilyen alacsonyak a népességszámok?
Ennek oka a nagyon lassú migrációs folyamat. Először csak az Egyesült Királyságból származó emberek éltek itt. Aztán megnyitották határaikat más európaiak előtt, és ez a korlátozás egészen 1973-ig érvényben maradt! Azt gondolnánk, hogy majdnem 200 év elég idő lenne ahhoz, hogy sokkal több ember vándoroljon, de Ausztrália egyszerűen olyan messze volt. Az ilyen hosszú utazás kockázata és az utazás költségei miatt az európaiak inkább a rövidebb és olcsóbb migrációs lehetőségeket választották, például Kanadát vagy az Egyesült Államokat.
Az elmúlt 2000 évben az emberek megértették, hogy a Föld kerek. De tudtad, hogy nem tökéletes gömb? A Föld imbolygó forgása révén bolygónk folyamatosan változtatja méretét, persze nagyon lassan. Az északi és a déli pólus meglepően lapos. A Föld nagyjából olyan, mint egy összenyomott gömb.
Képzeljük el, hogy van egy óriási kéz, amelynek ujjai mindkét pólust nyomják. E nyomás miatt az egyenlítő egy kicsit kifelé tolódik. Az egyenetlen gravitációs mező mellett a Földnek rengeteg gravitációs hibája van, némelyik pozitív, mások negatív, ami egyenetlen, sziklás és göröngyös felszínt eredményez. A Föld egyes helyein nagyobb a gravitáció, mint máshol. Ha az Egyenlítő mentén mérnéd meg magad, 0,5%-kal kevesebbet nyomnál, mint a sarkokon. Nem túl sok, és semmiképpen sem éri meg az utazást, hogy megváltoztasd a súlyodat!
Ha megmérnéd a Föld középpontjától a Föld legtávolabbi pontja felé vezető utat, megdöbbennél, hogy nem a Mt. Everest van a végén. Ehelyett az egyenlítő mentén van, ami a kitolódott rész. Az ecuadori Chimborazo hegy lenne valójában a Föld legmagasabb pontja, mivel ez van a legtávolabb a középponttól.
Még mindig az óceán 80%-át kell feltérképeznünk, ami őrületes, ha figyelembe vesszük, hogy ehhez képest a Naprendszer mekkora részét fedeztük fel. De még mindig sok hihetetlen részletet ismerünk az Óceánról. A világ felszínének több mint 70%-át borítja, ahol a Föld élővilágának 94%-a él. És a benne élő élet egy részéből a világ oxigénjének akár 80%-a is származik, főként planktonokból, algákból és baktériumokból.
Az egyik leghíresebb, már feltérképezett hely a Mariana-árok. Ez a Föld legmélyebb pontja, egészen közel 7 mérföld mélységig. Ez a Grand Canyon hosszának ötszöröse, és mélyebb, mint a Mount Everest magassága. Emellett a Föld egyik legősibb tengerfenékének is otthont ad, amely mintegy 180 000 000 éve lazán fekszik! A nyomás a fenéken több mint 1000 bar, de bár ez a normális nyomásnak 1000-szerese, az élet még mindig virágzik itt.
Az egész óceánban becslések szerint több mint 3 000 000 hajóroncs hever a homályos mélységben. Számtalan műtárgy hever ott érintetlenül, és több lehet, mint a világ összes múzeuma. Az óceánközépi gerinc a világ leghosszabb, 40 000 mérföldet tesz ki. Ez majdnem tízszer akkora, mint az Andok, a leghosszabb szárazföldi hegyvonulat.
A Nap az oka az óceán kék és aqua színeinek. Ez a szín nem az égbolt tükröződéséből ered, bár mindkettő ugyanezen okból kék. Bolygónk felszíne fehér fényt kap a Napból, és erősebben elnyeli a narancssárga, vörös és sárga fényt. A kék fényt nem nyeli el annyira, így az úgy tér vissza, ahogy mi látjuk. Persze ez csak a víz tisztasága alapján történik. Ha a víz tele van iszappal vagy algával, akkor azok szétszórják a fényt, és elnyomják a víz természetes kékességét.
Sok tényező határozza meg, hogy milyen színeket látunk a bolygónkon. El tudnád hinni, hogy a Föld korábban nem volt zöld? Ehelyett lila volt! A légkörünkben lévő klorofill elsősorban a Napból érkező kék és vörös hullámhosszakat nyeli el, a zöldeket pedig visszatükrözi, hogy ma olyannak lássuk bolygónkat. Réges-régen a klorofill helyett ősi mikrobák, úgynevezett „retinal” uralták a Földet. Ezek elnyelték a zöld fényt, és visszaverték a vörös és ibolyántúli fényt.
Ezeknek a mikrobáknak egyszerűbb volt a szerkezetük, így könnyebb volt őket előállítani a korai Föld oxigénszegény környezetében. Zöld helyett lilás színt adtak bolygónknak. A klorofill azonban hatékonyabb, és ahogy a Föld fejlődött, végül ez vette át az uralmat. Képzeljük el, hogy évmilliárdokkal ezelőtt a távoli megfigyelők egy kis lila pontként láthatták otthonunkat! Vajon mi is lehettünk volna lilák? Valószínűleg nem.
A Föld legnagyobb fája a „General Sherman” nevű óriás mamutfenyő. Több mint 280 láb magas, majdnem eléri egy 26 emeletes épület magasságát! Úgy vélik, hogy 2700 éves lehet, a kerülete pedig 1000 hüvelyk. Súlya elképesztő, 1800 tonna. Ez nehéz, de még csak nem is ez a legnehezebb élőlény a Földön!
Utah államban egy hatalmas „Pando” nevű fákból álló liget úgy működik, mint egyetlen fakolónia. A hatalmas gyökérrendszer mindegyiket összeköti, akár 47 000 szárral. Súlya eléri a 6000 tonnát, és 80 000 éves. Ezzel az ember által ismert legöregebb élő dolog. Nos, mi a helyzet a legnagyobb területű egy élőlénnyel? Nyugat-Ausztrália partjainál a hínár elképzelhetetlen méretűre nő.
A „Poszeidón szalaggyom” 4500 éve növekszik, föld alatti klónhajtásokat terjesztve. Mindez összefügg, és a legtöbb hajtásával azonos DNS-t használ. Hatalmas, 77 négyzetmérföldes területet borít be, ami 28 000 focipálya, vagyis Nebraska területének nagyságával egyezik meg! És itt sem áll meg, hiszen minden évben 2 lábnyira nő tovább. Nehéz még elképzelni is e hatalmas lények méreteit. Most képzeljük el, ha mind lila lenne!
