Cikkek
A háború, amit egy lopott sütemény miatt robbantottak ki: amikor egy egész flotta indult bosszút állni!
A történelemkönyvek lapjain rendszerint területi követelések, világpolitikai feszültségek, vallási ellentétek vagy mesés kincsek miatt robbannak ki a véres háborúk. Azt gondolhatnánk, hogy egy egész katonai flotta felvonultatásához legalább egy elrabolt királylányra vagy egy megszegett államszerződésre van szükség.
Létezik azonban egy olyan elképesztő fejezet a 19. századi történelemben, ahol a hadüzenet és a katonai blokád mögött egyetlen dolog állt: néhány ellopott sütemény és egy rendkívül dühös francia pék!
A kifosztott cukrászda, ami mindent elindított
A bizarr történet 1838-ban érte el a csúcspontját, de a gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza. Mexikóváros egyik csendes utcájában üzemeltette kis műhelyét egy francia cukrászmester, Monsieur Remontel. 1828-ban, az egyik helyi politikai felfordulás és tisztogatás során, részeg mexikói katonák törtek be a férfi üzletébe, majd miután alaposan belaktak a finomságokból, az egész helyiséget feldúlták és kifosztották.
A szegény cukrász természetesen kártérítésért folyamodott a mexikói kormányhoz, ám a tisztviselők flegmán kisöpörték az ügyet az asztalról. Nem is sejthették, hogy ezzel a lépéssel mekkora lavinát indítanak el.
Amikor a francia király benyújtja a számlát
Monsieur Remontel nem hagyta annyiban a dolgot. Mivel a helyi hatóságok fittyet hánytak a panaszára, levelet írt a francia uralkodónak, I. Lajos Fülöp királynak. A francia udvar abban az időben amúgy is ürügyet keresett arra, hogy megszorongassa a gazdaságilag adós és politikai zavargásokkal küzdő Mexikót.
Lajos Fülöp megragadta a lehetőséget, és benyújtotta a számlát a mexikói kormánynak. És hogy mekkora összeget követelt a király a kifosztott cukrászda miatt? Puskaporos gőzzel nem kevesebb mint 600 000 pesót kért – ami az adott korban egy egyszerű pékség értékének a többszöröse volt, és egy átlagos mexikói munkás több ezer évi bérének felelt meg!
Tengeri blokád a pékáruért
Mexikó természetesen felháborítónak nevezte az összeget, és kerek perec megtagadta a csillagászati összeg kifizetését. A válaszra nem kellett sokat várni: 1838 tavaszán a francia haditengerészet csatahajói megjelentek a mexikói partoknál, és teljes blokád alá vonták San Juan de Ulúa erődjét, valamint Veracruz legfontosabb kikötőjét.
A helyzet hamarosan fegyveres konfliktussá fajult, amit a történelemkönyvek azóta is csak úgy emlegetnek: Guerra de los pasteles, vagyis a Süteményháború. A franciák bombázni kezdték a part menti erődöket, a harcokban pedig több száz katona vesztette életét mindkét oldalon.
A világ legdrágább süteményei
A háborús patthelyzetnek végül a brit diplomácia közbelépése vetett véget. A briteknek sem hiányzott a tengeri kereskedelem leállása, így rárevideálták Mexikót az egyezségre: a mexikói kormány végül beleegyezett, hogy kifizeti a kért 600 000 pesót Franciaországnak.
Monsieur Remontel ezzel alighanem a világ legdrágább süteményeit sütötte meg. A süteményháború története pedig örök mementó marad arra, hogy a nagypolitika gátlástalan uraiként a nagyhatalmak még egy ártatlan fánkból is képesek nemzetközi katasztrófát kerekíteni!
