Cikkek
Túlélte a kényszerleszállást, de a pokoli sziget végzett vele? Amelia Earhart eltűnésének leghátborzongatóbb elmélete
1937. július 2-án a világ feszülten figyelte a híreket. Amelia Earhart, a legendás pilótanő és navigátora, Fred Noonan a Föld körberepülésére tett kísérletük utolsó, rendkívül veszélyes szakaszához érkeztek a Csendes-óceán felett. A célállomást, a piciny Howland-szigetet azonban soha nem érték el.
Az amerikai kormány és a tengerészet a történelem akkori legnagyobb és legdrágább keresőakcióját indította el, de sem a Lockheed Electra gépet, sem a személyzetet nem találták meg. Az hivatalos álláspont szerint a gép kifogyott az üzemanyagból és az óceánba zuhant.
A TIGAR (The International Group for Historic Aircraft Recovery) nevű kutatócsoport és több független történész szerint azonban a történet nem a tenger mélyén ért véget.
A Nikumaroro-hipotézis: Kényszerleszállás a korallzátonyon
A legnépszerűbb alternatív elmélet szerint Earhart és Noonan nem zuhantak a tengerbe, hanem a kijelölt útvonaluktól délre fekvő, akkoriban lakatlan Gardner-atollra (mai nevén Nikumaroro) teljesítettek sikeres kényszerleszállást az apály idején kilátszó korallzátonyon.
Az elméletet több közvetett nyom is támogatja:
-
Vészhívások napokig: Az eltűnést követő napokban több rádióamatőr és hivatalos állomás is fogott zavaros, szaggatott rádiójeleket, amelyek az adatok alapján a Nikumaroro környékéről származhattak. Mivel a gép rádiója csak működő hajtómű mellett tudott adni, ez azt feltételezi, hogy a gép nem süllyedt el azonnal.
-
Túlélési nyomok a szigeten: A későbbi expedíciók során a szigeten 1930-as évekbeli női cipőmaradványokat, egy amerikai kozmetikai krém üvegét, gombokat és egy repülőgépből származó aluöntvény-darabot is találtak.
A hátborzongató fordulat: A kókuszrák-teória
A Nikumaroro-elmélet legdöbbentőbb része arra ad magyarázatot, hogy miért nem találták meg a kutatók az eltűntek maradványait.
A szigetet ugyanis a világ legnagyobb szárazföldi ízeltlábúi, a kókuszrákok (Birgus latro) népesítik be. Ezek a hatalmas, akát 1 méteres fesztávolságú, brutális csipeszerővel rendelkező rákok dögevők, és szaglásuk rendkívül fejlett.
Mit állít a teória?
A feltételezések szerint, ha Earhart vagy Noonan életét vesztette a szigeten a szomjúság, az éhség vagy a trópusi betegségek miatt, a kókuszrákok éjszaka előbújtak, és a maradványokat elhordták a sűrű vegetációba és a föld alatti üregeikbe. A TIGAR kutatói korábban kísérletekkel bizonyították, hogy a sziget rákjai valóban képesek rövid idő alatt teljesen széthordani egy test csontjait.
Tények vagy puszta spekuláció? A csontok rejtélye
Bár a kókuszrák-teória rendkívül teátrális és borzongató, a tudományos közösség egy része továbbra is szkeptikus.
A tények mérlegelése során fontos figyelembe venni az alábbiakat:
-
A 1940-es csontlelet: 1940-ben a brit hatóságok emberi csontokat találtak a szigeten. Egy akkori orvosi vizsgálat úgy ítélte meg, hogy azok egy férfihoz tartoztak. 2018-ban azonban Richard Jantz professzor modern törvényszéki módszerekkel újraelemezte a csontok méretadatait, és arra jutott, hogy azok szerkezete sokkal jobban hasonlít egy Earhart magasságú és alkatú nő csontozatához.
-
Hiányzó bizonyítékok: A csontok az 1940-es években Fiji szigetén elvesztek, így modern DNA-vizsgálat elvégzésére jelenleg nincs lehetőség.
-
Nincs egyértelmű azonosítás: A szigeten talált tárgyakról (pl. az alulemezről vagy a krémes üvegről) sem sikerült minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy pontosan Earhart személyes tárgyai lettek volna, hiszen a szigeten korábban hajótöröttek és helyi munkások is megfordultak.
Összegzés: A rejtély, amely ma is él
Amelia Earhart története a mai napig nem zárult le. Míg a tudósok és tengeri kutatók egy része mélytengeri szondákkal továbbra is a Howland-sziget körüli óceánaljzatot pásztázza a gép roncsa után, mások a Nikumaroro szigetén keresik a végső válaszokat.
Akár az óceán hullámai nyelték el a repülőt, akár egy elhagyatott korallzátonyon ért véget a legendás pilótanő élete, Amelia Earhart bátorsága és úttörő szelleme 80 év elteltével is változatlanul lázban tartja a világot.
