Cikkek
Görög mindennapok: élet az ókori Hellászban
Az ókori Görögország világa lenyűgöző és összetett volt, tele mitológiával, kultúrával és mindennapi kihívásokkal. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan éltek a görögök a mindennapokban, milyen szokásaik és hagyományaik voltak, valamint milyen tevékenységekkel töltötték az idejüket. Ismerd meg, hogyan telt egy átlagos nap az ókori Hellászban, és fedezd fel, milyen szerepet játszottak a társadalmi és kulturális szokások a görögök életében!
Íme 5 gusztustalan szokásuk:
1. Az ókori görögök tisztálkodási szokásai ma elrettentőek
Az ókori Görögországban a vécé használatkor leginkább egy tengeri szivaccsal törölték át magukat, ezt egy botra erősítettek, amit „xylospongium” néven ismertek. Vízzel megnedvesítették, és ezzel tisztították meg magukat a „nagy dolog” elvégzése után. Amikor végeztek, a szivacsot egy vödör sós vízben vagy ecetben öblítették ki, majd későbbi használatra félretették. A nyilvános illemhelyeken ezeken a szivacsokon gyakran több ember osztozott.
Nem ez volt az egyetlen bevett módszer, lekerekített köveket vagy kerámiatöredékeket, úgynevezett „pessoi”-kat is használtak a terület megtisztítására. Ezek azonban nyilvánvaló kockázatokkal jártak, például a bőr sérülését okozhatták.
2. Megkóstolták az orvosok a testnedveket
Az ókori Görögországban az orvoslás azon az elképzelésen alapult, hogy az emberi test különböző folyadékokból áll. Egy jó orvosnak ismernie kellett ezeket: hogyan néznek ki, milyen ízük van. Így ha valaki betegnek érezte magát, az orvos megvizsgálta a hányadékot, sőt, egy gyors kóstolás alapján állította fel a diagnózist. Ha pedig valakinek fájt a feje, a fülébe dugta az ujját, ott turkált egy kicsit, majd megkóstolta a fülzsírt.
Egy általánosabb vizsgálat során például Hippokratész vizeletmintát kért, majd a páciens szeme láttára megitta. Saját elmondása szerint egy egészséges ember vizeletének olyan íze volt, mint a füge leve. Ha nem volt meg az édes-savanykás íz, akkor egyértelműen valamilyen betegség gyötörte. A többi testnedv alaposabb vizsgálata mellett az orvos elküldte a legközelebbi templomba is, mivel minden betegséget isteni büntetésként értelmeztek, így a haragos isteneket meg kellett békíteni.
3. Trágyával gyógyították a nőket
A szamártrágyával és borral kevert masszát hatékony általános gyógymódnak tartották a „női bajokra”, míg a vetélést elszenvedett nőket tehéntrágyával kenték be, hogy megakadályozzák a szerencsétlenség újbóli bekövetkeztét.
4. Furcsa terhességi tesztek
Az ókori görögök meglehetősen furcsa módszereket fejlesztettek ki a terhesség megállapítására. Az egyik szerint megfigyelték a nők vizeletének változásait. Ha például a vizeletnek édes íze vagy jellegzetes szaga volt, az arra utalhatott, hogy terhes az illető. Egy másik módszer szerint egy hagymát helyeztek a hüvelybe, és ott hagyták egy éjszakára. Ha a nőnek másnap reggel hagymaszagú volt a lehelete, akkor nem volt terhes – a logika szerint a méhe akadálytalan volt, így a hagyma illata fel tudott jutni a szájáig.
Hippokratész további tesztet javasolt, amelyben méz és víz keverékét használta. A nő ezt a keveréket lefekvés előtt megitta. Ha éjszaka erős görcsöket vagy puffadást tapasztalt, akkor terhes lehetett.
5. Kellemetlen szájápolás
Mivel jóval a modern fogkefék, fogkrémek, szájvizek vagy fogselymek feltalálása előtt éltek, az ókori görögöknek a fogápolási rutinjuk is hajmeresztő volt. Például gyakori volt a száj vizelettel történő kiöblítése (miért ez a nagy vonzódás náluk a vizelethez?). Úgy hitték, hogy a vizeletben található ammónia nemcsak fertőtleníti a szájat, hanem segít a fogak fehéren tartásában is. Emellett az evés után ágacskákat használtak fogpiszkálóként. Időnként lószőrt is alkalmaztak fogselyemként.
