Cikkek
Miért nem süllyedt el soha Velence a több millió facölöpön?
Velence látványa a vízen lebegő márványpalotáival és hídjaival a világ egyik legvarázslatosabb panorámája.
De vajon elgondolkodtál már azon, hogy a súlyos kőépületek alatt mi tartja meg ezt a várost egy mocsaras lagúna közepén?
A válasz meglepő: egy víz alá rejtett, több milliós óriáserdő, ami már több mint 500 éve nem hajlandó elkorhadni.
Amikor a Római Birodalom bukása után a barbár hordák feldúlták Észak-Itáliát, a szárazföldi lakosok egyetlen helyre tudtak menekülni: a járhatatlan, lápos adriai lagúnák sarába.
A sáros iszap azonban alkalmatlan volt a nehéz kőfalak megtartására.
A velencei menekültek ekkor olyan mérnöki bravúrt hajtottak végre, amelyhez hasonlót a modern építészet is megirigyelne.
Fagerendák milliói a sárba döngölve
A velenceiek hatalmas mennyiségű vörösfenyőt és égerfát hozattak a szárazföldi erdőkből, valamint Szlovénia és Horvátország hegyeiből.
A gerendákat 3-4 méter hosszúra vágták, majd kézi cölöpverőkkel verték be őket függőlegesen a lagúna iszapos aljzatába. Egymás mellé olyan szorosan verték le a facölöpöket, hogy azok szinte egyetlen összefüggő fatömböt alkottak.
Csak a híres Santa Maria della Salute templom alapozásához például több mint egymillió facölöpöt használtak fel.
A cölöpök tetejére vízszintes tölgyfagerendákat fektettek, erre építették rá a vízálló isztriai mészkőlapokat, majd ezekre emelték fel a csodálatos palotákat.
Miért nem korhad el a fa a vízben?
A hétköznapi logikánk azt diktálja, hogy a vízben hagyott fa pár éven belül szétázik, elgombásodik és elrohad. Akkor hogy állnak még mindig a velencei házak félezer év után is?
A trükk a környezetben rejlik:
-
A fát olyan mélyen a lágy iszapba döngölték, hogy a réteg teljesen elzárta a levegőt és az oxigént.
-
A korhadást okozó mikrobáknak és gombáknak oxigénre van szükségük az életben maradáshoz. Oxigén nélkül a fa egyszerűen képtelen elrohadni.
-
Ráadásul a sós tengervíz és a finom ásványi üledék az évszázadok alatt átitatta a fa rostjait, ami miatt a gerendák gyakorlatilag megkövesedtek: ma már inkább kőkemény márványként viselkednek, mint faként.
Velence tehát nem a vízre, hanem egy fejjel lefelé a földbe fúrt, kövévé vált farengetegre épült – a világ egyik legzseniálisabb rejtett alapozására.
