Összeomlás szélén a Balaton? Sokkoló fizetéseket követelnek a szezonális munkások a tónál

Komoly vészharangot kongattak a balatoni vendéglátósok a szezon kezdetén. A Népszava riportsorozata alapján a magyar tenger partján olyan kritikus méreteket öltött a munkaerőhiány és a szezonális dolgozók bérigénye, hogy sok családi vállalkozásnak a mostani lehet az utolsó nyara, mielőtt végleg lehúznák a rolót.

A helyzet odáig eszkalálódott, hogy a tulajdonosok már csillagászati összegekért sem találnak alapvető feladatokra embert, miközben a vendégek pénztárcája is véges – a kettő közötti olló pedig lassan teljesen összenyomja a szektort.

400 ezer forint nettó egy takarítónak? Még így is lasszóval kell fogni az embert

A lapnak nyilatkozó balatoni vállalkozók elképesztő összegekről számoltak be a bérpiacon. Egy északi parti panzió tulajdonosa elárulta, hogy nettó 400 ezer forintos fizetésért plusz ingyen szállásért és étkezésért sem talált takarítónőt a nyári hónapokra.

A szakképzett vagy komolyabb fizikai munkát végző pozíciókban még ennél is durvább a helyzet:

• Szakácsok: A főszezonra nettó 1,2 és 1,5 millió forint közötti havi fizetést kérnek a tapasztaltabb konyhai szakemberek, de egy egyszerűbb lángosozó sütőembere is simán elkér nettó 800-900 ezer forintot.

• Pultosok, felszolgálók: A diákok és a szakképzetlen szezonális munkások órabérei is átlépték a nettó 2500-3000 forintos lélektani határt.

„Ha megadom ezeket a béreket, a szezon végére nullára jövök ki, vagy veszteséges leszek. Ha nem adom meg, ki sem tudok nyitni. Ez egy kész sakk-matt helyzet” – panaszkodott egy balatonfüredi büfés.

Miért nem akarnak a Balatonon dolgozni?

Bár a kínált fizetések elsőre csábítónak tűnhetnek, a munkavállalók oldaláról is érthető a szkepticizmus. A balatoni szezonális munka kőkemény fizikai megterhelést jelent: napi 12-14 órázást a kánikulában, heti 6, sőt sokszor 7 napon át.

Ráadásul a külföldi konkurencia – Ausztria, Németország vagy éppen a horvát és olasz tengerpart – euróban fizet, sokkal kiszámíthatóbb feltételek mellett. Sok magyar vendéglátós inkább Nyugat-Európa felé veszi az irányt, így a Balatonon maradt vállalkozások egymás elől próbálják elszipkázni a megmaradt munkaerőt, ami mesterségesen veri fel a bérspirált.

Végzetes dominóeffektus indulhat el

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a bérköltségek ilyen mértékű emelkedését a vendéglátósok már nem tudják egy az egyben ráterhelni a fogyasztókra. A balatoni árak (a 2000 forint feletti alaplángos és az 1500 forintos sörök korában) már így is elérték a magyar lakosság teljesítőképességének felső határát. Ha tovább emelnek, a vendégek elmaradnak, ha nem emelnek, a profit tűnik el.

Ez a helyzet egy veszélyes dominót indíthat el a régióban: ha a kis- és középvállalkozások tömegesen mennek tönkre, kevesebb lesz a munkahely, visszaesnek az önkormányzatok adóbevételei, és csökken a Balaton turisztikai vonzereje is. Az idei nyár sokak számára nem a profitról, hanem a puszta túlélésről fog szólni.