Cikkek
Sokkoló tények: a világ legveszélyesebb városai, ahol senki sem alszik nyugodtan
A világ legveszélyesebb városairól készült felmérés megdöbbentő eredményt hozott: az 50 legveszélyesebb város közül 42 Dél-Amerikában található. Ezekben a városokban a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés mindennapos jelenség.
Valójában a helyzet még aggasztóbb, ha közelebbről megvizsgáljuk a számokat. Például Tijuanában, amely jelenleg a világ legveszélyesebb városa, 100 ezer lakosra 138 gyilkosság jut. Továbbá, míg Brazíliában 17, Mexikóban pedig 12 város szerepel ezen a félelmetes listán, addig összehasonlításképpen Budapesten mindössze 1,17 gyilkosság jut 100 ezer lakosra.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a világ legveszélyesebb városait, feltárjuk az erőszak mögött húzódó okokat, és megvizsgáljuk, hogyan alakult ki ez a kritikus helyzet Latin-Amerikában.
Latin-Amerika árnyoldala: A világ legveszélyesebb városai
Tijuana, a mexikói határváros tartja a szomorú rekordot: itt követik el a legtöbb gyilkosságot, 100 ezer lakosra 138 haláleset jut. A város külvárosaiban mindennaposak az erőszakos cselekmények, beleértve a nemi erőszakot, rablásokat és emberrablásokat.
Acapulco, amely egykor népszerű üdülőhely volt, mára a mexikói drogháború egyik hadszínterévé vált. A város domboldalain olyan bandák uralkodnak, mint a 221 vagy a Los Locos, amelyek soraiban bérgyilkosok és zsarolók találhatók. A statisztikák szerint 100 ezer lakosra 111 gyilkosság jut, és naponta átlagosan 1,3 szándékos emberölést regisztrálnak.
Caracas, Venezuela fővárosa szintén a legveszélyesebb városok között szerepel, ahol 100 ezer lakosra 100 gyilkosság jut. A venezuelai fővárosban a gyilkosságok több mint 90 százaléka büntetlenül marad. A rendőrség gyakran maga is része a problémának – a belügyminiszter szerint az országban elkövetett kihágások és bűncselekmények 20 százalékát rendőrök követik el.
A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a drogkartellek és terrorista szervezetek között egyre szorosabb az együttműködés. Például a Hezbollah aktívan részt vesz a latin-amerikai kábítószer-kereskedelemben. A kartellek között folyamatos a harc a legjobb kábítószer-útvonalakért és területekért.
A latin-amerikai szegénység és munkanélküliség sok embert arra ösztönöz, hogy a jövedelmező bűnszervezeteknek dolgozzon. A kartellek rendkívül gátlástalanok és erőszakosak, tekintet nélkül a civil lakosságra folytatják harcukat. Mindezek következtében több területen a lakosság önvédelmi csoportokat hozott létre.
A helyzet annyira súlyos, hogy Donald Trump amerikai elnök 2025-ben terrorszervezeteknek nyilvánította a drogkartelleket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezekben a városokban a bűncselekmények többsége a szervezett bűnözéshez és a bandák közötti leszámolásokhoz köthető.
A veszély gyökerei: Miért váltak ezek a városok erőszak központjaivá?
A gazdasági egyenlőtlenség és a szegénység mélyen gyökerező problémák, amelyek jelentősen hozzájárulnak ezeknek a városoknak az erőszakos központokká válásához. Elsősorban a korrupt kormányzás és a gyenge rendőrség teszi lehetővé a bűnözői csoportok szabad működését.
A rendőrség működési modellje számos városban problémás. Például a hierarchikus felépítés és a centralizált parancsuralmi rendszer a létező legkevésbé hatékony szervezeti modell. A rendőrök gyakran kerülik a konfliktusokat, holott munkájuk lényege éppen a konfliktushelyzetek megoldása lenne.
A szervezett bűnözés különösen virágzik a gyenge jogi keretek között. A bűnszervezetek sokféleséget mutatnak struktúra, cél és összetétel tekintetében. Az 1980-as években például szoros kapcsolatot építettek ki magas rangú tisztviselőkkel, ami lehetővé tette számukra az akadálytalan működést.
A kábítószer-kereskedelem az 1960-as és 1970-es években indult virágzásnak, amikor megnőtt a kereslet az Egyesült Államokban. Napjainkban pedig az Európai Unió egyik legsúlyosabb biztonsági kihívásává vált. A drogdílerek már nem csak az utcán, hanem az online térben és közösségi média platformokon is jelen vannak.
A szegénység és az egyenlőtlenség öröklődik generációról generációra. Egy fejlődő ország vagy egy fejlett ország legszegényebb rétegébe születő gyermek nem részesülhet ugyanolyan oktatásban és egészségügyi ellátásban, mint egy fejlett gazdaságba, felső társadalmi osztályba született társa.
A gazdasági bűncselekmények által okozott kár évente már szinte százmilliárdos nagyságrendű összeg forintban, és ennek mindössze 10%-a vagy még kevesebb térül meg. Mindezek következtében a társadalmi feszültségek tovább növekednek, ami újabb erőszakos cselekményekhez vezet.
A helyzet megoldása összetett feladat. A szakértők szerint nem elég csupán elfogni és megbüntetni a korrupt embereket – a környezetet és azokat a folyamatokat kell megváltoztatni, amelyek létrehozzák és elfogadottá teszik a korrupciót. Továbbá a helyi rendőrségeknek nagyobb önállóságot kellene kapniuk, hiszen ők ismerik legjobban a helyi problémákat és azok megoldási lehetőségeit.
Európa legveszélyesebb városai: Összehasonlítás a világ többi részével
Míg Latin-Amerika városai vezetik a világ legveszélyesebb helyeinek listáját, Európában jelentősen alacsonyabb a bűnözési ráta. A statisztikák szerint Európában évente átlagosan 22 000 gyilkosság történik, ami 100 000 lakosra vetítve mindössze 3,0 arányt jelent.
Marseille, Franciaország második legnagyobb városa jelenleg Európa legveszélyesebb településének számít, 65,2-es bűnözési indexszel. A városban 2023 első hat hónapjában 27 halálos áldozatot követeltek a drogkereskedelemmel összefüggő leszámolások. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a 18 éves Mattéo F. már három gyilkosság miatt áll vád alatt.
Az Európai Bizottság felmérése alapján Róma lakosai érzik magukat a legkevésbé biztonságban – a megkérdezettek mindössze 38%-a mondta azt, hogy éjszakai séta során biztonságban érzi magát. Ugyanakkor a kisebb, 250 ezer fő alatti városokban ez az arány eléri a 75%-ot.
A kontinens legveszélyesebb városainak listáján továbbá megtalálható Coventry (65,0), Birmingham (63,6), Nápoly (62,6) és Montpellier (62,3). Érdekes módon a norvég Kristiansand is magas, 71-es bűnözési pontszámmal rendelkezik, amit főként a növekvő droghasználat és az elmúlt három év bűnözési rátájának emelkedése okoz.
A kutatások azt mutatják, hogy a nők általában kevésbé érzik magukat biztonságban (67%), mint a férfiak (72%). Továbbá a felsőfokú végzettségűek körében magasabb a biztonságérzet (71%), mint az alacsonyabb végzettségűeknél (67%).
A legnagyobb különbségek egy-egy város között Belgium, Csehország, Görögország, Olaszország, Románia és Törökország területén figyelhetők meg, ahol akár 36%-os eltérés is lehet a városok biztonsági mutatói között. Ezzel szemben olyan északi városokban, mint Koppenhága, Oviedo vagy Groningen, a lakosok több mint 80%-a még éjszaka is biztonságban érzi magát.
Következtetés: Tanulságok és a jövő kilátásai
Mindezek alapján egyértelmű, hogy Latin-Amerika városai különösen veszélyes helyzetben vannak. A drogkartellek, szervezett bűnözés és a gazdasági egyenlőtlenségek együttesen olyan összetett problémát alkotnak, amely nehezen kezelhető.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy míg Latin-Amerikában 100 ezer lakosra akár 138 gyilkosság is juthat, addig Európában ez a szám általában nem haladja meg a 3-at. Ez a jelentős különbség rámutat arra, hogy megfelelő társadalmi és gazdasági feltételek mellett lehetséges a közbiztonság fenntartása.
A megoldás kulcsa a korrupció visszaszorításában, a rendőrség hatékonyabb működésében és a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében rejlik. Ezek a változások azonban csak hosszú távú, következetes munkával érhetők el.
Bár a helyzet aggasztó, számos város példája bizonyítja, hogy határozott fellépéssel és megfelelő stratégiával jelentősen javítható a közbiztonság. A siker érdekében elengedhetetlen a nemzetközi összefogás és a helyi közösségek aktív részvétele a bűnmegelőzésben.
