Cikkek
Új-Zéland őslakói – 10 érdekes tény a maori kultúráról
Új-Zéland nemcsak gyönyörű természetéről, hanem az őslakos maori nép gazdag kultúrájáról is híres. Szokásaik, hagyományaik és életmódjuk szorosan kapcsolódik a spirituális világhoz és a természethez. De nem minden, amit róluk tudunk, teljesen pontos. Íme tíz érdekes tény, amely meglepheti Önt – és segíthet jobban megérteni ezt a rendkívüli kultúrát.
1. Nem ők voltak Új-Zéland első lakói
A maorik érkezése előtt egy másik törzs is élt a Chatham-szigeteken – a moriori. Ők 1000 és 1600 között érkeztek oda, és alkalmazkodtak a szigetek zord körülményeihez. Békés kultúrájukat azonban elnyomták, amikor a maorik megérkeztek. Nemcsak legyőzték és rabszolgasorba taszították a moriorit, hanem néha kannibalizmust is folytattak. Ez a kevésbé ismert tény a szigetek gyarmatosításának árnyoldaláról árulkodik.
2. Marae: Csak meghívóval látogatható szent hely
A marae egyszerre hagyományos otthon, valamint kulturális és spirituális központ a maori közösségek számára. Gyűlésekre, szertartásokra és ősi megemlékezésekre használják. A belépés csak személyes meghívással és egy pōwhiri szertartás elvégzésével lehetséges, amely hagyományos énekeket, üdvözléseket és szimbolikus gesztusokat tartalmaz. Ez egy mélyen tisztelt hely, amely nem látogatható a nyilvánosság számára.
3. A maorik a kereszténység mellett is megőrizték saját spiritualitásukat
Az eredeti maori vallás számos istent imádott, például Tane-t (az erdők istene), Tangarou-t (a tenger istene) és Whir-t (a sötétség istene). A misszionáriusok 19. századi érkezése után a kereszténység, különösen az anglikán egyház terjedt el. A maorik azonban saját hitformát alakítottak ki – ötvözve a keresztény és a hagyományos elemeket, így fenntartva a kapcsolatot gyökereikkel.
4. A harcosok a béke szimbólumaként kékre festették a nyelvüket
A maori harcosok bátorságukról és az ellenség megfélemlítésére szolgáló rituáléikról voltak híresek. Ezek egyike a haka, a háborús tánc során a nyelvük kidugása. Érdekes módon kékre festették a nyelvüket, amely szín a maorik számára nem a békét jelenti, hanem a békevágy kifejezése. Ez tehát egy paradox gesztus volt, mély jelentéssel.
5. A māori nem egy nyelv
A māori nyelvnek – Te Reo Māori – több dialektusa van, amelyek régiónként változnak. A múltban három fő volt – az északi sziget keleti és nyugati dialektusa, valamint a déli sziget dialektusa. Ma már csak az első kettőt használják általánosan. A városokban gyakran keverednek és új nyelvi formákat hoznak létre, amelyekben a hagyományos és a modern elemek egyaránt keverednek.
6. A tetoválásokat nem tintával festették – hanem faragták
A hagyományos maori tetoválás, a tā moko, különbözik a hagyományos tintás tetoválástól. A mintákat szó szerint a bőrbe vésték speciális eszközökkel. A pigment koromból származott, és a tetoválásokat spirituális jelentőségűnek tartották. A legszentebb tetoválások az arcon voltak, amelyek minden egyes személyre egyediek voltak, és tükrözték származásukat és élettörténetüket.
7. A maori nyelv szóbeli átadásból fejlődött ki
A maoriknak eredetileg nem volt írott nyelvük – minden történetet és tudást szóban vagy vésetek formájában adtak tovább. Az európaiak érkezésével a maori nyelv fontos kommunikációs eszközzé vált. Az első kísérlet a nyelv leírására 1814-ben történt, és 1820-ra a nyelvet már rendszerezte a Cambridge-i Egyetem egyik professzora. A misszionáriusok ekkor kezdték tanítani egymást a maori nyelvre, még papír nélkül – állatbőrre vagy fára írva. Ma már a nyelv teljesen írott, és klasszikus írásmódot használ.
8. Receptek mint örökség – a Rewena kenyér példája
A maori receptek szóban maradtak fenn, és sok közülük a mai napig fennmaradt. Tipikus példa erre a Rewena kenyér, egy burgonyás kovászos kenyér, amely sűrűbb, mint a közönséges kenyér, és vajjal vagy lekvárral melegen tálalják. A Rewena kenyér számos új-zélandi pékségben kapható, de az autentikus élményt a Jackson’s Rewena Bread családi recept alapján kínálja.
9. A maorik találkozása Cookkal konfliktusba torkollik
Cook kapitány első találkozása a maorikkal 1769-ben nem kezdődött boldogan – emberei egy félreértés során lelőtték a helyi vezetőt, Te Marát. Ennek ellenére már másnap békés kommunikáció alakult ki. Cook és a Tupaia pap találkozott a maorikkal, akik a szent hongi üdvözléssel üdvözölték őket. Ez a békés aktus a kultúrák közötti kölcsönös megértés egyik első lépése.
10. A maori temetkezési szokások mélyen spirituálisak voltak
A hagyományos maori temetés, az úgynevezett tangihanga rendkívüli esemény volt. Az elhunyt testét olajjal és vörös okkersárgával kenték be, keresztbe tett karokkal ültették és takarókkal takarták le. A közösség több napon át búcsúzott tőle. Később a holttestet eltemették, de egy idő után a csontokat újra kiemelték, megtisztították és egy szent helyen eltemették. Ezt a rituálét egyes közösségekben még ma is gyakorolják.
A maori kultúra lenyűgöző példája annak, hogyan lehet a múltat a jelennel ötvözni. Spiritualitásuk, nyelvük, művészetük és társadalmi életük a hagyományokkal és a természettel való mély kapcsolatról tanúskodik.
