Cikkek
Veszélyben az európai béke? Szakértők figyelmeztetnek, hogy az USA nélkül a kontinens nem fogja tudni megvédeni magát az orosz fenyegetéssel szemben
Az Egyesült Államok évtizedek óta az európai biztonság fő oszlopa. Az amerikai csapatok, katonai bázisok, repülőgépek, hajók és atomtengeralattjárók képezték a NATO elrettentő erejének alapját a Szovjetunióval, később pedig Oroszországgal szemben. Az utóbbi években azonban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, vajon Európa képes lenne-e szembenézni a biztonsági fenyegetésekkel az USA kiterjedt támogatása nélkül is.
A vitát felerősítették az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának (CFR) azon megfontolásai, amelyek az európai katonai jelenlét esetleges korlátozásáról, valamint a kapacitások egy részének az indo-csendes-óceáni térségbe való áthelyezéséről szólnak, ahol Washington egyre inkább Kínára összpontosítja a figyelmét. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ebben az esetben Európának lényegesen jobban kellene magára hagyatkoznia.
Európa továbbra is függ az amerikai katonai erőtől
Bár az európai országok az elmúlt években növelték védelmi kiadásaikat, az Egyesült Államok továbbra is a domináns katonai erő a NATO-n belül. Az USA olyan stratégiai bombázókat, repülőgép-hordozókat, atomtengeralattjárókat és műholdas rendszereket biztosít a szövetségnek, amelyekkel a legtöbb európai állam nem rendelkezik megfelelő mértékben.
Biztonsági szakértők rámutatnak, hogy Európának komoly nehézséget okozna az amerikai kapacitások gyors pótlása, különösen a légvédelem, a stratégiai szállítás és a nukleáris elrettentés terén. Éppen az amerikai katonai jelenlétet tekintették évtizedeken át annak a fő oknak, amiért Oroszország nem mert nyílt konfliktust kezdeményezni a NATO-val.
„Ha ez beigazolódik, az a NATO haderő-elrendezésének egyik legjelentősebb változását jelentené az elmúlt évtizedekben, amelyre Európa egyszerűen nincs felkészülve. A mélységi csapásmérő képességek jelentik a konvencionális elrettentés alapját. Céljuk, hogy veszélyeztessék azokat a parancsnoki központokat, logisztikai csomópontokat és rakétarendszereket, amelyekre az ellenfél egy esetleges konfliktusban támaszkodna. Ez nem csupán a képességek felére csökkenéséről szól; ha ez megtörténik, az alapjaiban változtatná meg a NATO védelmi felállásának hitelességét a keleti szárnyon” – írta Marcin Zaborowski lengyel biztonságpolitikai elemző a LinkedIn közösségi oldalon.
Visszatér az „európai hadsereg” vitája
Az OSW (Keleti Tanulmányok Központja) szerint jelenleg a közös lőszerbeszerzésekről, a technológiák koordinált fejlesztéséről és az EU-n belüli hatékonyabb védelmi struktúrák kialakításáról folyik a diskurzus. A kritikusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy teljes értékű európai hadsereg felállítása rendkívül költséges és politikailag bonyolult lenne.
„Az alternatívák még évekre vannak. Az ELSA (egy projekt, amelynek keretében Európa mélységi csapásmérő kapacitásokat kíván létrehozni) – amelyben Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság vesz részt – még fejlesztési fázisban van, és nincs fix ütemterv a 2030 előtti szállításokra. A Taurus évente 40–60 rakétát gyárt, a Storm Shadow 50–100 darabot. Oroszország havonta ezen mennyiségek többszörösét állítja elő. A sors fintora kegyetlen: Európa végre – politikailag, pénzügyileg és retorikailag is – elfogadta az újrafegyverkezés szükségességét. A legkritikusabb képességbeli rés azonban gyorsabban nyílik ki, mint ahogyan azt be lehetne foltozni” – hangsúlyozta Zaborowski.
Nemcsak a katonák, de a fegyvergyártás is problémát jelent
Az ukrajnai háború rávilágított Európa egy másik gyengeségére is: a lőszerek és katonai felszerelések gyors gyártására való korlátozott képességre. Az európai hadseregek a relatív béke évtizedei után jelentősen csökkentették készleteiket, a védelmi ipar pedig nem volt felkészülve egy hosszan tartó, nagyszabású konfliktusra.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha az USA korlátozná az Európának nyújtott katonai támogatást, a kontinensnek drasztikusan növelnie kellene a fegyverek, rakéták és légvédelmi rendszerek gyártását. Emiatt több állam is beruházásokkal bővíti hadiiparát és hoz létre új gyártókapacitásokat.
A biztonságpolitikai elemzők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a modern konfliktusok már nemcsak tankokról és repülőgépekről szólnak. Kulcsszerepet játszanak a műholdak, a kiberbiztonság, a drónok, valamint az energetikai infrastruktúra megvédésének képessége is.
A NATO marad az európai biztonság alapja
Annak ellenére, hogy egyre élénkebb vita folyik az önálló védelemről, a legtöbb elemző nem számít arra, hogy az USA teljesen kivonulna Európából. Washington továbbra is a világ egyik legfontosabb katonai szövetségeként tekint a NATO-ra, és az európai bázisok az amerikai érdekek szempontjából is stratégiai jelentőséggel bírnak.
A szakértők szerint azonban Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját védelméért. Az ukrajnai háború ugyanis megmutatta, hogy a biztonsági fenyegetések nem tűntek el Európából, és a tartós békét már nem lehet magától értetődőnek tekinteni.
