Brüsszeli pofon után belföldi vizsgálat: Több millió eurónyi uniós támogatás sorsát követeli az Integritás Hatóság

Bár a Tisza-kormány hivatalba lépésével az Európai Bizottságnak sikerült megállapodnia a befagyasztott források feloldásáról, a múlt lezáratlan ügyei továbbra is visszaköszönnek. A Politico friss beszámolója szerint a magyar Integritás Hatóság hivatalos vizsgálatot sürget az Orbán-kormány korábbi tisztségviselői és a hozzájuk köthető gyanús uniós pályázati kifizetések ügyében.

Az állami ellenőrző szervezet fellépése egyértelmű jelzése annak, hogy a korrupciógyanús ügyek felderítése új szakaszába lépett.

Mi áll a Politico által megszellőztetett vizsgálat hátterében?

Az Integritás Hatóság legújabb jelentése szerint komoly visszaélések és rendszerszintű szabálytalanságok gyanúja merült fel több olyan korábbi, uniós forrásból finanszírozott projekt esetében, amelyeket még az előző kormányzati ciklusban hagytak jóvá. A szervezet szerint a közbeszerzések és a pályázatok kiosztása során több esetben is sérült a tiszta verseny elve, és a pénzek jelentős része olyan belső körökhöz vándorolhatott, amelyek közvetlen kapcsolatban álltak a politikai döntéshozókkal.

A hatóság hangsúlyozta: a transzparencia és a jogállamiság helyreállításának elengedhetetlen feltétele, hogy a hatóságok ne csak a jövőbeli folyamatokat monitorozzák, hanem a múltbeli, egyértelműen aggályos szerződéseket is teljeskörűen vizsgálják ki.

Véget ér az érinthetetlenség korszaka?

A felhívás azért bír különös politikai és jogi súllyal, mert az Integritás Hatóságot eredetileg még az előző kormány hozta létre Brüsszel nyomására, hogy bizonyítsa elkötelezettségét az uniós támogatások védelme mellett. Az, hogy a szervezet most saját hatáskörben kezdeményez mélyreható nyomozást a korábbi rendszer kulcsfigurái ellen, komoly irányváltást jelez a hazai ellenőrző szervek működésében.

Az Integritás Hatóság szerint az alábbi területeken van szükség azonnali hatósági lépésekre:

• A gyanús közbeszerzési eljárások felülvizsgálata, ahol minimális verseny mellett nyertek el hatalmas összegeket.

• A döntéshozói láncban szereplő korábbi tisztviselők esetleges összeférhetetlenségének vizsgálata.

• Az Európai Csalás elleni Hivatallal (OLAF) való szorosabb együttműködés a bizonyítékok átadása érdekében.

Brüsszel és Kijev között: A nagyobb kontextus

Az uniós pénzek tisztasága körüli vita nemzetközi szinten is feszültséget kelt. Miközben Magyarországon a belföldi szervek igyekeznek tisztázni a múltat, az európai színtéren továbbra is éles viták zajlanak a pénzek elosztásáról és a korrupció elleni harcról. Viktor Orbán nemrégiben a közösségi médiában úgy fogalmazott, hogy szerinte „Brüsszel fuldoklik a korrupcióban”, utalva az Európai Központi Ügyészség (EPPO) diplomatákat érintő belgiumi nyomozásaira, miközben az európai intézmények szerint épp a korábbi magyarországi gyakorlat követelt rendkívüli fellépést.

A Tisza-kormány korábban már vállalta, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez (EPPO), az Integritás Hatóság mostani határozott fellépése pedig megerősíti, hogy a hazai intézményrendszer is megkezdte a felzárkózást az európai átláthatósági normákhoz.