Durva szigorítás jön a közbeszerzéseknél: Állami tisztviselők tömegeit zárhatják ki a pályázatokból

A kormány egy vadonatúj törvénycsomaggal alapjaiban tervezi átalakítani a hazai közbeszerzési rendszert. A módosítások elsődleges célja az uniós források hazahozatalának felgyorsítása és a korrupcióellenes szabályok jelentős szigorítása. Ha a javaslat átmegy, a jövőben rengeteg állami tisztviselő és céges háttér eshet ki a pikszisből.

Érkezik az „átlátható gazdasági szereplő” fogalma

A szigorítás legfontosabb eleme, hogy a kormány bevezetné az úgynevezett „átlátható gazdasági szereplő” státuszt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közbeszerzési pályázatokon a jövőben kizárólag olyan vállalatok indulhatnak majd, amelyek:

• Teljes mértékben és visszakövethetően feltárják a tulajdonosi hátterüket.

• Nyilvánossá teszik a tényleges tulajdonosaik kilétét (nem lehet offshore vagy elrejtett cégláncolatok mögé bújni).

• Bizonyítani tudják a tiszta és átlátható gazdasági működésüket.

Tisztviselők és rokonok a célkeresztben: Kit zárhatnak ki?

A törvénycsomag egyik legérzékenyebb pontja az összeférhetetlenségi szabályok radikális kiterjesztése. A tervezet értelmében rengeteg állami tisztviselőt, döntéshozót és azok közvetlen környezetét zárhatják ki a jelentkezők köréből.

A szigorítás közvetlenül érintheti az állami szférában dolgozó vezetőket, a beszerzésekre rálátó hivatalnokokat, valamint az ő közeli hozzátartozóikat és azokat a vállalkozásokat, amelyekben érdekeltséggel bírnak. Ezzel a lépéssel a jogalkotó közvetlenül a házon belüli, bennfentes pozícióból induló pályázóknak szeretné elejét venni.

Szigorúbb ellenőrzés a teljesítés során is

A szigor nem ér véget a pályázat elnyerésével. A nyertes cégekre a szerződés teljesítése alatt is sokkal komolyabb kötelezettségek várnak:

1. Az alvállalkozói láncok teljes átláthatósága: Nem lehet majd követhetetlen alvállalkozói szinteken keresztül „eltüntetni” vagy átcsatornázni a pénzeket.

2. Rendszeres beszámolási kötelezettség: A nyerteseknek folyamatosan és tételesen igazolniuk kell, hogy a kapott forrásokat pontosan mire és hogyan költötték el.

Miért pont most lép a kormány?

A háttérben egyértelműen a Brüsszellel való megegyezés kényszere áll. Az Európai Unió korábban komoly feltételeket szabott a befagyasztott kohéziós és helyreállítási források feloldásához, amelyek közül a közbeszerzési rendszer megtisztítása és a korrupciós kockázatok csökkentése az egyik legfontosabb sarokkő. A kormány ezzel a csomaggal próbálja demonstrálni a transzparencia melletti elköteleződését, hogy végre megnyíljanak a Magyarországnak járó uniós pénzcsapok.