Cikkek
Valerij Poljakov: Az űrkutatás úttörője és az emberi kitartás szimbóluma
Valerij Poljakov, a szovjet és orosz űrhajós, nemcsak az űrkutatás történetének egyik legkiemelkedőbb alakja, hanem az emberi kitartás és alkalmazkodóképesség példaképe is. Rekordot döntött azzal, hogy 437 napot töltött megszakítás nélkül a világűrben, miközben számos tudományos kísérletet végzett, amelyek ma is alapvetőek az űrgyógyászatban. Hogyan hatott ez az elképesztő utazás az egészségére, és mit tanulhatunk belőle a jövő űrmisszióihoz?
A tudósok az egyik orosz űrhajós egészségi hatásait tanulmányozták, aki a mai napig tartja a Föld bolygóról való folyamatos űrutazás során a leghosszabb ideig az űrben töltött idő rekordját.
Sunita „Suni” Williams és Barry „Butch” Wilmore, a NASA űrhajósai jelenleg arra készülnek, hogy több mint kilenc hónappal azután térjenek vissza a Földre, hogy tavaly nyáron a Nemzetközi Űrállomásra távoztak a szilárd földről.
A Boeing Starliner űrhajójukkal kapcsolatos műszaki problémák után egészen 2025 márciusáig kellett várniuk arra, hogy a SpaceX Crew-10 küldetése végre elérje az ISS-t, és még ezen a héten visszahozza őket.
Az űrutazással töltött kilenc hónap azonban semmi ahhoz képest, hogy ki tartja a leghosszabb egyszeri űrutazás rekordját.
Ki volt Valerij Poljakov?
A szovjet-oroszországi Tula városában született Poljakov Oroszország egyik legdicsőbb kozmonautája, aki a szovjet űrprogram, majd később az Orosz Szövetségi Űrügynökség részeként szállt az űrbe.
Az egyetemi évei alatt űrgyógyászatra szakosodott orvos 1988-ban jutott ki először a világűrbe, ahol 240 napig (azaz alig nyolc hónapig) tartózkodott a Mir űrállomás fedélzetén.
A második űrutazása 1994-ben azonban rekordot döntött, amikor Poljakov visszatért a Mir űrállomásra. Ezúttal 437 napot töltött az űrhajó fedélzetén.
Nagyjából összesen 14 hónapot és 17 napot töltött megszakítás nélkül az űrben; ez a mai napig rekord. Összesen 16 hónapra tervezte, de az időbeosztási problémák és a NASA Mirre tett látogatása miatt megrövidült.
Az űrben töltött idő alatt Poljakov több mint 7000-szer kerülte meg a Földet.
Mi történt Poljakov egészségével, miután ilyen sokáig volt az űrben?
Természetesen felmerül a kérdés, hogy a NASA űrhajósai, Williams és Wilmore egészségére milyen hatással lesz, ha több mint kilenc hónapot töltenek az űrben, nulla gravitáció mellett.
Nos, ugyanezeket a kérdéseket tették fel Poljakovnak is 1995-ben, amikor visszatért a Földre. És miután újra lezuhant a bolygón, egyfajta kísérleti nyúl lett azok számára, akik azt tanulmányozták, hogy az űrben a súlytalanság milyen hatással van az ember testére és mentális állapotára.
Útja során 25 élettani vizsgálatot végzett, különös tekintettel az ember izomrendszerére az űrben; a tüdő és az immunrendszer teljesítményére; a táplálkozásra; a vér és a központi idegrendszer teljesítményére; valamint a belső fül szerepére az ember egyensúlyának fenntartásában.
Az űrben töltött idő alatt is fitt maradt, minden nap két órát edzett.
Szenvedett-e az űrhajós egészsége az űrben töltött idő miatt?
A vizsgálatok kimutatták, hogy Poljakov kognitív képességei nem csökkentek mérhető mértékben.
Fizikailag két és fél centit nőtt, 1,5 méterről 1,5 centire, miután a gerince kiegyenesedett, és a testére nem hatott gravitációs erő. A probléma ezzel kapcsolatban az volt, hogy az űrsiklója személyre szabott székkel érkezett számára, ami a visszautazás során egy kicsit szűkösebb volt.
A Földre visszatérve kisétált az űrsiklójából egy közeli székhez, ahol leült, elszívott egy cigarettát, és megivott egy pohár pálinkát.
„Nagyjából ez volt a repülés célja. Meg kellett mutatnom, hogy meg lehet őrizni a működőképességedet, miután ilyen hosszú ideig az űrben voltál” – mondta egyszer arról, hogy miért tette ezt a visszatérése után.
Poljakov mentális egészségével és azzal a képességével kapcsolatban, hogy az űrállomás fedélzetén folytatott visszahúzódó életéből át tudott térni a való világba Oroszországban, egy 1998-as tanulmány szerint „lenyűgöző stabilitást” mutatott a kezdeti stressz és a rossz hangulat után az első néhány hétben az űrben, majd a Földön töltött idő után.
„A repülés előtti, a repülés közbeni, a repülés utáni és a küldetés után hat hónappal végzett két utóvizsgálat összehasonlítása nem mutatta ki az alapvető kognitív funkciók károsodását a repülés alatt; és egyértelmű hangulatromlást, a megnövekedett terhelés érzését, valamint a követési teljesítmény és az időbeosztás zavarát az űrben töltött első három hét alatt és a Földre való visszatérés utáni első két hétben” – jegyezte meg a tanulmány.
A tanulmány szerint Poljakovnak „lenyűgözően stabil volt a hangulata és a teljesítménye az űrben töltött második és tizennegyedik hónap között, amikor a hangulat és a teljesítmény visszatért a repülés előtti alapszintre”. Az utóvizsgálatok során sem mutatkozott tartós teljesítményhiány.
A tanulmány megjegyezte, hogy az űrben töltött első három hét és a Földre való visszatérés első két hete az az időszak, amikor „a szélsőséges környezeti változásokhoz való alkalmazkodás követelményei által kiváltott káros hatások várhatóak”.
Poljakov világűrben töltött ideje bebizonyította az űrügynökségeknek világszerte, hogy az emberi szervezet képes elviselni a hosszabb ideig tartó űrbeli tartózkodást, és megnyitotta a mélyűrkutatás lehetőségét. Nyolcvanéves korában, 2022-ben halt meg.
